Segíti a webes akadálymentesség a SEO-t? Mit mutatnak a tények

A marketingcsapatok gyakran hallják, hogy az akadálymentesség „nagyon jót tesz a SEO-nak”, néha egy magabiztos százalékkal megtámogatva. Az igazság szerényebb, és hasznosabb. Az akadálymentességi munka egy része azért segít a keresőknek, mert világosabb szöveget és szerkezetet ad nekik. Nagy része viszont egyáltalán nem érinti a rangsorolást. Megnézzük, mit mond valójában a Google, hol valódi az átfedés, és hogyan érveljen üzletileg túlzások nélkül.

Rangsorolási tényező az akadálymentesség a Google-nál?

Közvetlenül nem. Egy 2022. márciusi Search Central-fogadóórán a Google munkatársa, John Mueller azt mondta, hogy az akadálymentesség „nem olyasmi, amit átvennénk és közvetlen rangsorolási tényezőként használnánk”, hozzátéve, hogy a használhatatlan webhelyeket az emberek nem ajánlják tovább. Nem találtunk olyan későbbi Google-nyilatkozatot, amely ennek ellentmondana, ezért az „akadálymentességtől feljebb kerül a rangsorban” típusú állításokat kezelje óvatosan.

A beszámoló szerint azzal érvelt, hogy a Google-nak nincs módja számszerűsíteni az akadálymentességet, és összehasonlítani egyik webhelyet a másikkal. Ezt érdemes észben tartani, amikor egy szolgáltató egy „akadálymentességi javítás” után emelkedő rangsort mutató grafikont tesz Ön elé. A rangsor sok okból mozog, és egyetlen webhely előtte-utána grafikonja nagyon keveset bizonyít.

Mely akadálymentességi gyakorlatok segítik a keresést is?

Főként azok, amelyek a jelentést szöveggé és szerkezetté alakítják. A leíró helyettesítő szöveg, a képekbe égetett szöveg helyett valódi szöveg, az egyértelmű oldalcímek, a logikus címsorok, a beszédes linkszövegek és az átiratok a képernyőolvasót használóknak segítenek, a keresőknek pedig olvasnivalót adnak. A Google saját dokumentációja mindegyiket ajánlja, a saját szempontjai szerint.

Figyelje meg, mit kér a Google: a képet leíró helyettesítő szöveget, nem pedig a rangsorolásnak írt helyettesítő szöveget. Egy termékfotónál a „Piros bőr bokacsizma oldalcipzárral” egyformán jól szolgálja a képernyőolvasót használót és a Google Képkeresőt, a „csizma olcsó csizma legjobb csizma” egyiket sem. A WebAIM Million 2026 (új lapon nyílik meg) vizsgálata ennek ellenére az egymillió legnépszerűbb kezdőlap 53,1%-án talált hiányzó helyettesítő szöveget.

Mely akadálymentességi munkáknak nincs hatása a SEO-ra?

Elég soknak, és ez így van rendjén. A billentyűzetes elérhetőség, a látható fókusz, a színkontraszt, az egyértelmű űrlaphibaüzenetek, az animációk megállíthatósága és a lang attribútum valódi különbséget jelent a fogyatékossággal élő látogatóknak, a Google-nak viszont semmi újat nem ad, ami alapján rangsorolhatna. A Google még azt is kimondja, hogy egy oldal nyelvének megállapításakor figyelmen kívül hagyja a kódszintű nyelvi információkat, például a lang attribútumokat.

A lang attribútum a legvilágosabb példa. Megmondja a képernyőolvasónak, milyen kiejtést használjon, és a WCAG A szinten előírja. A Google többnyelvű webhelyekről szóló útmutatója (új lapon nyílik meg) azonban egyértelmű: „Nem használunk semmilyen kódszintű nyelvi információt, például lang attribútumokat”. Állítsa be mégis. A WebAIM a kezdőlapok 13,5%-án hiányolta.

Ez a SEO-érv őszinte határa. Ha az akadálymentességet csak a keresésen keresztül indokolja, kijavítja a helyettesítő szöveget, és bent hagyja a billentyűzetcsapdát a pénztárban, pedig éppen ez az akadály állítja meg az eladást. Az a képernyőolvasót használó vásárló, aki nem éri el a „Megrendelés” gombot, elveszett rendelés, bármilyen is a rangsora.

Segít az akadálymentesség abban, hogy megjelenjen az MI-alapú válaszokban?

Közvetve, ugyanúgy, ahogy a keresésben. A Google szerint az MI-áttekintésekben (AI Overviews) vagy az MI módban való megjelenésnek „nincsenek további követelményei”, és különleges sémát sem kell hozzáadni. Az segít, amit egy gép megbízhatóan el tud olvasni: valódi szöveg, egyértelmű címsorok, beszédes linkek és szöveges alternatívák, vagyis ugyanaz, amire a segítő technológiáknak is szükségük van.

A Google generatív MI-funkcióiról szóló útmutatója (új lapon nyílik meg) szerint az ezekre való optimalizálás „a keresési élményre való optimalizálás, tehát továbbra is SEO”. A jelöléssel kapcsolatban engedékeny: azt írja, hogy nem kell tökéletesen szemantikus HTML, mert a Google a rendetlen oldalakat is megérti. Akik viszont nem mindig boldogulnak a rendetlen oldalakkal, azok a képernyőolvasót használók, ezért nevezi a Google továbbra is jó ötletnek a szemantikus HTML-t.

Egy gyakorlati példa: az az étterem, amely az étlapját csak beszkennelt PDF-ként teszi közzé, a képernyőolvasó számára olvashatatlan, és bármely gépnek nehéz idézni belőle. Ugyanez az étlap weboldalként, az előételek és a főételek címsoraival és kiírt allergénekkel egyaránt működik a vendégeknek, a segítő technológiáknak és a válaszmotoroknak.

Egy dolog biztosan nem segít itt: egy akadálymentesítési widget, a miénket is beleértve. Azt változtatja meg, hogyan néz ki az oldal annak a látogatónak, aki megnyitja, nem pedig azt a HTML-t, amelyet a keresőrobotok olvasnak, így sem a rangsorolásra, sem az MI-hivatkozásokra nincs hatása. Arról, hogy elég-e egy widget, külön cikkben írunk: mire képes, és mire nem.

Hány potenciális vásárlóról van szó?

Többről, mint amennyivel a legtöbb üzleti terv számol. Az Egészségügyi Világszervezet (új lapon nyílik meg) becslése szerint 1,3 milliárd ember él jelentős fogyatékossággal, ez nagyjából minden hatodik ember. Az EU-ban az Eurostat (új lapon nyílik meg) szerint 2024-ben a 16 éves és idősebb lakosok 23,9%-a számolt be tartós korlátozottságról a tevékenységeiben.

Ugyanezen Eurostat-adatok szerint az arány az életkorral meredeken nő, a 16–24 évesek 7,1%-áról a 85 évesek és idősebbek 72,3%-áig. Sokan közülük soha nem neveznék magukat fogyatékossággal élőnek. Nagyítanak, bekapcsolják a feliratokat, vagy feladják a körülményes pénztárat, és máshol vásárolnak. A fogyatékossággal élők webhasználatáról szóló útmutatónk megmutatja, hogyan néz ki ez a gyakorlatban.

Mi történik, amikor a fogyatékossággal élő vásárlók akadályba ütköznek?

Sokan szó nélkül távoznak. Az Egyesült Királyságban készült Click-Away Pound felmérésben (2019) a fogyatékossággal élő online vásárlók 69%-a mondta, hogy otthagyja a nehezen használható webhelyeket, és a nehézségbe ütközőknek csak 8%-a lép kapcsolatba a webhely tulajdonosával. A szerzők évi 17,1 milliárd fontra becsülték az elmaradt brit online költést.

Ezeket a számokat jelzésértékűnek tekintse, ne piacméretnek. Önkéntes jelentkezésen alapuló online felmérésről van szó, amelyről az AbilityNet (új lapon nyílik meg) 2020 februárjában számolt be, a 17,1 milliárd font pedig a szerzők becslése. Ráadásul ez a legismertebb ilyen adat, ami ok arra, hogy óvatosan idézzük, ne harsányan.

A csend az, ami egy marketingest aggaszthat. Az analitika egy elhagyott kosarat mutat, nem az okát. Az a vásárló, aki billentyűzettel nem tudja kezelni a méretválasztót, egyszerűen visszafordulásnak látszik.

Mi a helyzet a jogi kockázattal mint üzleti költséggel?

Valós, de nem ez a legjobb érv, és könnyű eltúlozni. Az EU-ban az európai akadálymentesítési irányelv (új lapon nyílik meg) 2025. június 28. óta vonatkozik az e-kereskedelemre és más fogyasztói szolgáltatásokra, a szankciókat pedig az egyes országok határozzák meg. A szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozások, amelyek kevesebb mint 10 főt foglalkoztatnak, és árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 2 millió euró, mentesülnek.

Az EAA-ról szóló cikkünk leírja, kikre vonatkozik, és mekkora bírságot szabhatnak ki az egyes országok. Mégis jobb szeretnénk, ha nem félelemből foglalkozna az akadálymentességgel. Ha egy pénztárat azért javít ki, mert esetleg levelet ír egy hatóság, az általában a minimumot eredményezi. Ha azért, mert távoznak a vásárlók, jobb pénztár lesz belőle.

Hogyan mérhető az akadálymentességi munka hatása?

A javított folyamatokat mérje, ne a rangsorolást. Kövesse a feladatteljesítést és a konverziót a módosított sablonokon, a „nem tudok bejelentkezni” vagy „nem tudok fizetni” típusú ügyfélszolgálati megkereséseket, valamint az űrlapok hibaarányát. A keresési mutatók is mozdulhatnak, de sok okból mozognak, ezért ne ezek legyenek a főszereplők.

1. Rögzítsen kiindulási állapotot. Mielőtt bármit módosítana, jegyezze fel a pénztár, a regisztráció és a kapcsolatfelvételi űrlapok konverzióját, az űrlapok hibaarányát és a hozzáférési problémákat említő ügyfélszolgálati jegyeket.
2. Tesztelje a folyamatot. Futtasson le egy automatikus ellenőrzőt és néhány kézi ellenőrzést ugyanazokon a sablonokon. A weboldal akadálymentességének teszteléséről szóló útmutatónk nagyjából 15 perc kézi munkát vesz igénybe.
3. Javítson, majd azonos feltételek mellett hasonlítson össze: ugyanazok a sablonok, ugyanaz az időszak, ideális esetben ugyanazok a forgalmi források.
4. A keresési mutatókat tekintse mellékhatásnak. Érdemes figyelni a képkeresési megjelenéseket a helyettesítő szövegek rendbetétele után, vagy az átkattintási arányt az oldalcímek átírása után. Egy héttel későbbi rangsorváltozás önmagában semmit sem bizonyít.
5. Kérdezzen meg embereket. Egy rövid alkalom egy képernyőolvasót használóval vagy valakivel, aki csak billentyűzetet használ, olyan problémákat mutat meg, amelyeket semmilyen irányítópult nem.

Ha egyetlen mondat kell a vezetőségnek: az akadálymentességi munkától nem lesz jobb a helyezése, de egy része könnyebben olvashatóvá teszi az oldalait embereknek és gépeknek egyaránt, a többi része pedig megkönnyíti, hogy a vásárlók fizessenek Önnek.