Európai akadálymentesítési irányelv: vonatkozik a weboldalára?

Ha online értékesít uniós vásárlóknak, valószínűleg már kapott néhány e-mailt az európai akadálymentesítési irányelvről, némelyiket olyan cégektől, amelyek a határidőre hivatkozva akarnak eladni Önnek valamit. Ez az útmutató csak azzal foglalkozik, amit a jogszabály ténylegesen mond: kire vonatkozik, mit kér, és mi történik, ha nem vesz róla tudomást.

Mi az európai akadálymentesítési irányelv?

Az európai akadálymentesítési irányelv (angolul European Accessibility Act, röviden EAA; hivatalosan az (EU) 2019/882 irányelv (új lapon nyílik meg)) olyan uniós jogszabály, amely közös akadálymentességi követelményeket határoz meg a fogyasztóknak értékesített egyes termékekre és szolgáltatásokra, köztük az e-kereskedelemre, a lakossági banki szolgáltatásokra, az e-könyvekre, a menetjegy-értékesítésre és az elektronikus hírközlésre. 2019. április 17-én fogadták el, és 2025. június 28. óta alkalmazandó az egész EU-ban.

Az EAA-ról sokan úgy beszélnek, mintha egyetlen szabálykönyv volna. Valójában három rétegből áll:

• Az irányelv rögzíti a célokat, a hatályt és a határidőket. A tagállamoknak szól, így az Ön vállalkozását közvetlenül nem kötelezi.
• A nemzeti jogszabály az, ami ténylegesen vonatkozik Önre, például Németországban a Barrierefreiheitsstärkungsgesetz (BFSG), Spanyolországban a Ley 11/2023. Mindegyik maga jelöli ki a hatóságait, és maga határozza meg a szankciókat.
• A műszaki szabvány, az EN 301 549, az, amellyel a gyakorlatban igazolhatja, hogy teljesíti a követelményeket. Weboldalak és alkalmazások esetében a webes tartalmak akadálymentességi irányelveire (Web Content Accessibility Guidelines, WCAG) hivatkozik.

Ha valaki bírságösszeget emleget, kérdezze meg, melyik ország jogszabályából származik.

Mikor kezdték alkalmazni az EAA-t, és mi változik 2027-ben és 2030-ban?

Az EAA 2025. június 28. óta alkalmazandó. A tagállamoknak 2022. június 28-ig kellett elfogadniuk nemzeti jogszabályaikat, és 2025. június 28-tól kell alkalmazniuk azokat (31. cikk). Néhány átmeneti időszak tovább tart: a 2025 júniusa előtt már meglévő szolgáltatási szerződések és berendezések legkésőbb 2030. június 28-ig maradhatnak a régiben.

A 2030-as dátumot értik félre a legtöbben. Ez nem türelmi idő a weboldalak számára: egy 2026-ban indult webáruháznak már most meg kell felelnie a szabályoknak. Csak a 2025 júniusa előtt már meglévő szerződések és berendezések kapnak több időt.

Mely weboldalakra és alkalmazásokra vonatkozik az EAA?

Az EAA azokra a weboldalakra és alkalmazásokra vonatkozik, amelyeken keresztül hatféle fogyasztói szolgáltatást nyújtanak: e-kereskedelmi, lakossági banki és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést, e-könyveket, valamint a légi, autóbuszos, vasúti és vízi személyszállítás egyes elemeit. Az e-kereskedelem a legtágabb kategória, mert minden olyan oldal vagy alkalmazás ide tartozik, amelyen a fogyasztó távolról köthet szerződést.

Az irányelv meghatározása szerint e-kereskedelmi szolgáltatások a „távolról, honlapokon és mobileszköz-alapú szolgáltatásokon keresztül, elektronikus úton, valamint a fogyasztó egyéni kérelmére, a fogyasztói szerződés megkötése céljából nyújtott szolgáltatások” (3. cikk 30. pont). Ha a vásárló az Ön oldalán vagy alkalmazásában vásárolhat, foglalhat vagy előfizethet, az nagy valószínűséggel az irányelv hatálya alá tartozik: egy Shopify-on futó ruhabolt, egy szálloda foglalási rendszere, egy heti menüdoboz-előfizetés.

Vannak kevésbé egyértelmű esetek. Az az étterem, amelynek oldala csak az étlapot és egy telefonszámot mutat, valószínűleg nem nyújt e-kereskedelmi szolgáltatást, mert az oldalon keresztül nem jön létre szerződés. Ha online rendelést is bevezet, valószínűleg már igen. Az olyan szürke zónákban, mint az asztalfoglaló űrlapok, érdemes a hatóság útmutatását megnézni, vagy ügyvédet kérdezni.

Milyen tartalmak maradnak ki?

A 2. cikk (4) bekezdése még egy érintett weboldalon is kiveszi a hatály alól a következőket:

• a 2025. június 28. előtt közzétett, előre rögzített hang- és videotartalmak, valamint irodai dokumentumok, például PDF-ek;
• online térképek, feltéve, hogy a tájékozódáshoz szükséges alapvető információk akadálymentes digitális formában is elérhetők;
• harmadik féltől származó tartalmak, amelyeket Ön sem nem finanszíroz, sem nem fejleszt, sem nem ellenőriz;
• archivált tartalmak, amelyeket 2025. június 28. óta nem frissítettek és nem szerkesztettek.

A harmadik félre vonatkozó kivételt ne értelmezze túl tágan. Egy pénztárbővítményről vagy csevegőeszközről, amelyet Ön választott ki, és Ön fizet érte, nehéz azt állítani, hogy nem Ön finanszírozza vagy ellenőrzi. Az EAA termékekre is kiterjed, például számítógépekre, fizetési terminálokra és e-könyv-olvasókra, egy weboldal szempontjából azonban a szolgáltatásokra vonatkozó szabályok számítanak.

Vonatkozik az EAA a kisvállalkozásokra?

Csak részben. A szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozások mentesülnek a szolgáltatásokra vonatkozó követelmények alól. Mikrovállalkozás az, amely 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és éves árbevétele vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót (3. cikk 23. pont). Az e határ fölötti kisvállalkozásokra vonatkozik az irányelv, és azok a mikrovállalkozások sem mentesülnek, amelyek érintett termékeket gyártanak vagy árusítanak.

A teszt mindkét része számít. Egy 6 fős, 1,5 millió euró árbevételű webáruház mikrovállalkozás. Egy 6 fős, 3 millió euró árbevételű bolt is annak számít, ha a mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró. Egy 12 fős bolt viszont érintett, bármilyen kicsi is az árbevétele.

A 4. cikk (5) bekezdése csak a szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokat mentesíti, így egy ötfős, e-könyv-olvasókat gyártó cégnek továbbra is meg kell felelnie a termékekre vonatkozó szabályoknak.

Két fenntartás. A nemzeti jogszabályok eltérhetnek: Belgium szövetségi törvénye csak 2030. június 28-ig mentesíti a mikrovállalkozásokat (Loi du 5 novembre 2023, 40. cikk (új lapon nyílik meg)). A mentesség ráadásul a jogi kötelezettséget szünteti meg, nem a problémát. Az a vásárló, aki képernyőolvasóval nem jut át a pénztáron, akkor is továbbáll, ha Önnek csak néhány alkalmazottja van.

Vonatkozik az EAA az EU-n kívüli cégekre, a B2B-oldalakra vagy az Egyesült Királyságra?

Az EU-n kívüli cégekre igen, ha uniós fogyasztóknak értékesítenek; a kizárólag vállalkozásoknak szóló értékesítésre általában nem. Az irányelv mindenkire kiterjed, aki az uniós piacon szolgáltatást nyújt, vagy ilyen szolgáltatást kínál fogyasztóknak az Unióban (3. cikk 4. pont), függetlenül attól, hol jegyezték be. Egy brit vagy amerikai webáruház az uniós fogyasztóknak történő eladásai tekintetében az irányelv hatálya alá tartozik.

• EU-n kívüli eladók. Az számít, kinek ad el. Ha webáruháza Ausztriába is szállít, arra a szolgáltatásra az osztrák jog vonatkozik. Az EU-n kívüli vásárlóknak történő eladásokra az irányelv nem terjed ki.
• B2B. Az irányelv szerinti e-kereskedelem fogyasztóval kötött szerződést jelent, vagyis olyan személlyel, aki kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységén kívül vásárol (3. cikk 22. pont). A csak regisztrált vállalkozások számára elérhető nagykereskedelmi portál általában kívül esik rajta; az a webhely, amely mindkét csoportnak árul, a fogyasztói eladásai tekintetében érintett.
• Egyesült Királyság. Az EAA nem része a brit jognak, de az uniós fogyasztóknak értékesítő brit vállalkozásokra azoknak az országoknak a jogszabályai vonatkoznak, ahová eladnak. Belföldön a 2010-es Equality Act észszerű alkalmazkodást ír elő, műszaki webes szabvány megadása nélkül, a közszférára vonatkozó akadálymentességi rendelet (új lapon nyílik meg) pedig csak a közintézményekre vonatkozik.

Milyen szabványnak kell megfelelnie?

A gyakorlatban az EN 301 549-nek, ami weboldalak esetében ma a WCAG 2.1 AA szintjét jelenti. Maga az irányelv funkcionális követelményeket sorol fel, nem WCAG-szintet. A jelenleg irányadó változat az EN 301 549 v3.2.1 (2021); a 2026 szeptemberében megjelent 4.1.1-es verzió a WCAG 2.2 AA szintjére lép át, amint a Bizottság hivatkozását közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az AccessibleEU (új lapon nyílik meg), a Bizottság akadálymentességi forrásközpontja szerint a v4.1.1 „még nem a jogilag irányadó szabvány”. Amint a hivatkozása megjelenik, a neki való megfelelés az EAA-nak való megfelelés vélelmét adja. Hogy ez mikor történik meg, egyelőre senki sem tudja megmondani.

Javaslatunk: már most a WCAG 2.2 AA szintje szerint fejlesszen és teszteljen. Egyetlen elavult kritérium kivételével mindent tartalmaz, ami a WCAG 2.1-ben szerepel, így mindkettőt lefedi. A WCAG 2.2 újdonságairól szóló cikkünk a kilenc új kritériumot mutatja be, a WCAG-áttekintésünk pedig a szinteket.

Milyen információt kell közzétennie?

A szolgáltatóknak tájékoztatást kell adniuk arról, hogyan felel meg szolgáltatásuk az akadálymentességi követelményeknek, mégpedig „az általános feltételekben vagy egy azzal egyenértékű dokumentumban” (V. melléklet). Ennek akadálymentesen hozzáférhető formátumban kell leírnia a szolgáltatást, és el kell magyaráznia, hogyan teljesülnek a követelmények. A 13. cikk (2) bekezdése szerint az információt írásos és szóbeli formában is nyilvánosságra kell hozni, és mindaddig elérhetővé kell tenni, amíg a szolgáltatás működik.

A nemzeti jogszabályok bővíthetik a listát, például előírhatják, hogy nevezze meg a hatóságot. Sok vállalkozás egyetlen akadálymentességi oldalon teszi közzé ezt az információt, amely sokban hasonlít egy akadálymentesítési nyilatkozatra, és amelyre a láblécből és az ÁSZF-ből is mutat link. Az akadálymentesítési nyilatkozat megírásáról szóló útmutatónkban mindkettőt lefedő sablont talál, a nyilatkozatról szóló dokumentáció pedig további részleteket ad.

Ha úgy gondolja, hogy egy követelmény aránytalan terhet jelentene, nem elég ezt kijelenteni. A 14. cikk dokumentált értékelést kér, amelyet legalább ötévente meg kell újítani, és erről az illetékes hatóságokat is tájékoztatnia kell; a mikrovállalkozásoknak ezt a lépést nem kell megtenniük.

Ki ellenőrzi az EAA betartását, és mekkorák a bírságok?

Minden ország maga jelöli ki a hatóságait és maga határozza meg a szankciókat, amelyeknek „hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek” kell lenniük (30. cikk). Webáruházak esetében a hatóság általában fogyasztóvédelmi vagy piacfelügyeleti szerv. A bírságok felső határa néhány ezer eurótól 1 millió euróig vagy afölé terjed, és van, ahol az árbevételhez kötik.

Ezek felső határok, nem pedig az az összeg, amelyet egy javítható hibával rendelkező vállalkozás várhatóan fizetne. A számokat ráadásul gyakran hibásan másolják át az interneten, ezért mielőtt egy összegre hagyatkozna, nézze meg saját országa jogszabályát. Magyarország nem szerepel a táblázatban: ha magyarországi fogyasztóknak értékesít, a hazai hatóságot és a bírságkeretet a hatályos magyar szabályokban ellenőrizze.

Mivel kezdje?

Nézze meg, hogy érintett-e, majd tesztelje és javítsa a vásárlók számára legfontosabb folyamatokat, tegyen közzé őszinte tájékoztatást arról, hol tart, és építse be az akadálymentességet abba, ahogyan a webhelyet változtatja. A munka nagy része hétköznapi termékfejlesztés, észszerű sorrendben elvégezve, nem egyszeri jogi projekt.

1. Tisztázza, érintett-e. Írja össze, milyen szolgáltatásokat kínál uniós fogyasztóknak, mely országokba értékesít, hány alkalmazottja van, és mekkora az árbevétele. Ha közel van a mikrovállalkozási határhoz, jegyezze fel, hogyan számolt.
2. Tesztelje a legfontosabb folyamatokat: keresés, termékoldalak, kosár, pénztár és bejelentkezés. Használjon ingyenes automatikus eszközöket, majd ellenőrizze kézzel, billentyűzettel és képernyőolvasóval, ahogy a weboldal akadálymentességének teszteléséről szóló útmutatónk leírja.
3. A legsúlyosabb akadályokkal kezdje. Egy pénztárgomb, amelyet a billentyűzetet használók nem érnek el, fontosabb, mint egy halvány link a láblécben. Az akadálymentességi ellenőrzőlista a leggyakoribb hibákat veszi sorra.
4. Tegye közzé az akadálymentességi információkat, azt is, ami még nincs kijavítva, és azt is, hogyan lehet Önnel kapcsolatba lépni.
5. Tegye rutinná. A 13. cikk (3) bekezdése olyan eljárásokat vár el, amelyekkel a szolgáltatás a változások során is megfelelő marad, ezért ellenőrizze az akadálymentességet minden témafrissítéskor és minden új külső eszköz beépítésekor.
6. Kérdezzen, ha valami nem egyértelmű. A hatállyal vagy a mentességgel kapcsolatos kérdésekben forduljon ügyvédhez vagy az illetékes nemzeti hatósághoz.

Hol a helye egy akadálymentesítési widgetnek?

Egyetlen widget sem teszi az EAA-nak megfelelővé a weboldalt, a miénk sem. Az Európai Bizottság szerint azok az eszközök, amelyek „nem biztosítják, hogy maga a webhely megfeleljen a szabvány részletes kritériumainak”, nem megfelelő megoldást jelentenek (Európai Bizottság: webes akadálymentesség (új lapon nyílik meg)). Egy widget ettől még segíthet egyes látogatóknak, kiegészítő rétegként egy megfelelően felépített webhelyen.

A SiteAccessible-lel a látogatók módosíthatják a kontrasztot és a szövegméretet, és olvasást segítő eszközöket kapcsolhatnak be. A kódját nem javítja ki, nem helyettesíti az auditokat és a fogyatékossággal élő emberekkel végzett tesztelést, és jogi védelmet sem ad.