Hogyan használják a webet a fogyatékossággal élők? Segítő eszközök

Hárman próbálnak asztalt foglalni ugyanazon az éttermi weboldalon. Amira vak, és iPhone-ján a VoiceOverrel hallgatja az oldalt. Tamás reumatoid artritisszel él, és billentyűzetet használ, mert az egér fájdalmat okoz neki. Margit 78 éves, és 200%-ra nagyít, hogy el tudja olvasni az étlapot. Ha az étlap egy kinyomtatott oldalról készült fotó, a dátumválasztó pedig csak egérre reagál, mindhárman feladják, és máshol foglalnak.

Ez az útmutató friss adatokkal mutatja be, hogyan használják ténylegesen a webet a fogyatékossággal élő emberek. Egy megjegyzés a szóhasználatról: az uniós intézményekhez hasonlóan a „fogyatékossággal élő emberek” kifejezést használjuk, bár sokan, különösen az Egyesült Királyságban, a „disabled people” (szó szerint: fogyatékos emberek) formát részesítik előnyben. Ha egy konkrét emberről ír, azokat a szavakat használja, amelyeket ő maga használ.

Hány ember él fogyatékossággal?

Az Egészségügyi Világszervezet (új lapon nyílik meg) (WHO, 2023. márciusi tájékoztató) szerint nagyjából 1,3 milliárd ember, a világ népességének 16%-a, azaz minden hatodik ember él jelentős fogyatékossággal. Az EU-ban az Eurostat (új lapon nyílik meg) szerint 2024-ben a 16 éves és idősebb lakosok 23,9%-a, nagyjából minden negyedik felnőtt számolt be a mindennapi tevékenységeit érintő tartós korlátozottságról.

Az országos arányok Bulgária 12,7%-ától Lettország 41,2%-áig terjednek, és önbevalláson alapulnak, ezért az országokat óvatosan érdemes összehasonlítani. Az életkor szerinti görbe ennél fontosabb. Az arány tízszer magasabb (új lapon nyílik meg) a 85 évesek és idősebbek körében (72,3%), mint a 16–24 évesek között (7,1%), és az EU népességének 22,0%-a (új lapon nyílik meg) 65 éves vagy idősebb. Sokan közülük nem neveznék magukat fogyatékossággal élőnek.

Mi a segítő technológia?

Segítő technológia minden olyan szoftver vagy hardver, amellyel valaki a testéhez és a gondolkodásához illő módon használhat számítógépet, telefont vagy weboldalt. A legismertebb példák a képernyőolvasók, a nagyítók, a beszédfelismerés, a kapcsolók és a Braille-kijelzők. Emellett sokan egyszerűbb beállításokra is támaszkodnak, például nagyobb szövegre, lassabb egérmutatóra vagy alapból bekapcsolt feliratokra.

A W3C ezeket az egyszerűbb beállításokat „adaptív stratégiáknak” nevezi, és az eszközökről és technikákról szóló áttekintése (új lapon nyílik meg) úgy írja le őket, mint „olyan technikák, amelyeket a fogyatékossággal élő emberek a webbel való interakció javítására használnak”. A legtöbben a kettőt kombinálják.

Ennek jó része beépítve érkezik: VoiceOver és Hangvezérlés az Apple eszközein, TalkBack és Voice Access Androidon, Narrátor és Nagyító Windowson. Sok Windows-felhasználó emellett a fizetős JAWS-t vagy az ingyenes NVDA-t telepíti.

Hogyan használják a vak emberek a weboldalakat?

A legtöbb vak ember képernyőolvasót használ, olyan szoftvert, amely beszéddé vagy Braille-írássá alakítja az oldalt, és egér helyett billentyűparancsokkal vagy érintőgesztusokkal mozog rajta. Ritkán hallgatják végig az oldalt fentről lefelé. A WebAIM 2024-es felmérésében a képernyőolvasót használók 71,6%-a mondta, hogy egy hosszú oldalon először a címsorok mentén navigál.

A WebAIM 10. képernyőolvasós felhasználói felmérése (új lapon nyílik meg) 2023 decemberében és 2024 januárjában 1539 választ gyűjtött. Önkéntes jelentkezésen alapuló minta, nem teljes körű összeírás. Néhány eredmény:

• Asztali gépen 40,5% főként a JAWS-t, 37,7% az NVDA-t, 9,7% pedig a VoiceOvert használja.
• 91,3% telefonon vagy táblagépen is használ képernyőolvasót, és 70,6% főként Apple eszközöket használ.
• 38% Braille-kimenetet is használ, olyan kijelzőn keresztül, amely tűk megemelésével formál karaktereket.

Képzeljen el egy képernyőolvasót használó vásárlót egy termékoldalon. Előhívja a címsorok listáját, és az „Értékelések” részhez ugrik. Az elrendezését soha nem tapasztalja meg, csak az alatta lévő szerkezetet: ha a címsorai csak félkövér bekezdések, ez a lista üres, a három „Kosárba” nevű gomb pedig pontosan ugyanúgy hangzik.

• Címsorok, amelyek valódi címsorelemek, értelmes sorrendben.
• Helyettesítő szöveg, amely elmondja, ami számít: „Sötétkék gyapjúkabát, térdig érő, elölnézet”, nem „IMG_4471.jpg”. A díszítő képek üres helyettesítő szöveget kapnak, hogy a képernyőolvasó átugorja őket.
• Űrlapcímkék minden mezőn, és olyan hibaüzenetek, amelyeket a képernyőolvasó felolvas, nem csak pirossal jelennek meg.
• Link- és gombszövegek, amelyek önmagukban is érthetők: „Olvassa el a visszaküldési feltételeinket”, nem „Kattintson ide”.

Hogyan használják a weboldalakat a gyengénlátók?

A gyengénlátók általában nem hangra váltanak, hanem nagyobbá vagy tisztábbá teszik a tartalmat. Nagyítanak a böngészőben, képernyőnagyítót használnak, növelik a rendszer betűméretét, bekapcsolják a nagy kontrasztot vagy a sötét módot, vagy nagyobb térközöket állítanak be. Nagy csoportról van szó: a WHO becslése szerint legalább 2,2 milliárd embernek van közeli vagy távoli látáskárosodása.

Erős nagyításnál a nagyítót használó egyszerre csak a képernyő egy kis részét látja. A felső sarokban megjelenő „A kosár frissült” üzenet könnyen elsikkad, és ugyanígy egy olyan hibaösszesítő is, amely messze van a hibás mezőtől.

A webes tartalmak akadálymentességi irányelvei (WCAG) 2.2 (új lapon nyílik meg) ezt három AA szintű sikerkritériummal fedik le: a szövegnek tartalomvesztés nélkül 200%-ra kell nagyíthatónak lennie (1.4.4), a tartalomnak 320 CSS-képpont szélességben is újra kell rendeződnie, hogy senkinek se kelljen két irányba görgetnie (1.4.10), és az oldalaknak el kell viselniük a megnövelt sor-, betű- és szóközt (1.4.12). A kontrasztról a színkontrasztról szóló útmutatónkban olvashat. A lefotózott étlap pedig, ha címsorokkal ellátott weboldalként újraépítik, Margitnak és Amirának egyaránt működik.

Hogyan használják a webet a siketek és a nagyothallók?

A siketek és a nagyothallók ugyanúgy használják a webet, mint bárki más, egészen addig, amíg a hang nem hordoz információt. Onnantól feliratokra van szükségük a videókon, átiratra a hanganyagokhoz, és olyan kapcsolatfelvételi módra, amely nem telefonhívás. A WHO becslése szerint 430 millió embernek, a világ népességének több mint 5%-ának van szüksége rehabilitációra fogyatékossághoz vezető halláskárosodás miatt.

Sok siket ember számára (az angolban a nagy kezdőbetűs „Deaf” gyakran a siket kultúrát és a jelnyelvet jelöli) az első nyelv a nemzeti jelnyelv, nálunk a magyar jelnyelv, az írott nyelv csak a második. A közérthető fogalmazás nekik ugyanúgy segít, mint bárkinek, aki második nyelvén olvas.

• Lásson el felirattal minden előre rögzített, beszédet tartalmazó videót (WCAG 1.2.2, A szint). Ellenőrizze az automatikus feliratokat: összezavarhatják a neveket, a termékneveket és a számokat.
• Kínáljon a telefonon kívül más kapcsolatfelvételi módot is. A „Lemondáshoz hívjon minket” egyes vásárlókat teljesen kizár.
• Ne indítson el automatikusan hangot. A 3 másodpercnél tovább szóló hanghoz szüneteltető vagy leállító vezérlő kell (WCAG 1.4.2), és erre a képernyőolvasót használóknak is szükségük van.

Hogyan navigálnak a weboldalakon a mozgáskorlátozott emberek?

A mozgáskorlátozott emberek gyakran egyáltalán nem használnak egeret. Billentyűzetet, kapcsolót, hangvezérlést, szemmel vezérelt rendszert, fejjel vezérelt mutatót vagy hanyattegeret használnak, néha remegéssel, fájdalommal vagy fáradtsággal küzdve. Mindez azon múlik, hogy a webhely pontos célzás nélkül is működik-e: minden vezérlő elérhető billentyűzettel, a fókusz mindig látható, a célterületek pedig elég nagyok ahhoz, hogy el lehessen találni őket.

A WCAG a billentyűzettel kezdi: mindennek egér nélkül is működnie kell (2.1.1, A szint). Ami jellemzően útban van:

• Láthatatlan fókusz. Ha a látvány kedvéért eltávolítja a fókuszkeretet, a billentyűzethasználó nem fogja tudni, hol tart az oldalon (WCAG 2.4.7).
• Hosszú utak. A kapcsolót használó egyesével lépked végig a vezérlőkön. Egy 60 linkes megamenü „Ugrás a fő tartalomhoz” link nélkül 60 gombnyomást jelenthet, mire a termékhez ér.
• Eltérő feliratok. A hangvezérlést használó azt mondja, „kattints a Foglalás most gombra”, de a gomb neve a kódban „Űrlap elküldése”, így semmi sem történik (WCAG 2.5.3, Felirat a névben).
• Apró célterületek és csak húzással kezelhető csúszkák. A WCAG 2.2 legalább 24 × 24 CSS-képpontos célterületet ír elő (2.5.8), és a húzás mellé kattintásos alternatívát kér (2.5.7). A WCAG 2.2-ről szóló útmutatónk mindkettőt elmagyarázza.

Hogyan használják a webet a kognitív nehézséggel, diszlexiával vagy ADHD-val élők?

A kognitív és tanulási nehézséggel élők, köztük a diszlexiával, ADHD-val, memóriazavarral vagy agysérüléssel élők, eszközök és fogások keverékét használják: szövegfelolvasást, helyesírás-ellenőrzőt, olvasóvonalzót, jelszókezelőt, olvasó módot és több időt. A legtöbbet mégis az segít, ami a képernyő Ön felőli oldalán van: a világos nyelv, a kiszámítható elrendezés és az olyan folyamatok, amelyek nem büntetik a hibákat.

A W3C kognitív és tanulási nehézségekről szóló útmutatója (új lapon nyílik meg) többek között a „Segítse a felhasználókat a koncentrálásban” és a „Gondoskodjon róla, hogy a folyamatok ne a memórián múljanak” célkitűzéseket tartalmazza.

Az a bejelentkezés, amely egy megjegyzendő szó harmadik és ötödik karakterét kéri, pontosan az a fajta memóriateszt, amelytől a második célkitűzés óv. A pár másodpercenként lapozó karusszel pedig az elsővel megy szembe. Hogy mi segít, a diszlexiás betűtípusokról szóló kutatásokat is beleértve, azt a diszlexiáról, az ADHD-ról és a kognitív akadálymentességről szóló cikkünkben vesszük sorra.

Milyen beépített beállításokat használnak az emberek, és hol a helye egy oldalon belüli panelnek?

A legtöbben jóval azelőtt módosítják a saját eszközeiket, hogy bármihez hozzányúlnának az Ön oldalán: böngészőnagyítás, nagyobb rendszerszöveg, sötét mód, csökkentett mozgás, nagy kontraszt, feliratok, olvasó mód és a telefon saját képernyőolvasója. A webhelye dolga, hogy ezeket a beállításokat tiszteletben tartsa. Egy oldalon belüli akadálymentességi panel egy további lehetőség, nem pedig ezek helyettesítője.

• Nagyítás és szövegméret: használjon relatív mértékegységeket, és mobilon soha ne tiltsa le a csippentéses nagyítást.
• Csökkentett mozgás: a webhelyek kiolvashatják ezt a beállítást (a prefers-reduced-motion médialekérdezéssel), ezért vegye figyelembe a parallaxnál, a karusszeleknél és a nagy áttűnéseknél.
• Nagy kontraszt és kényszerített színek, például a Windows kontrasztos témái: ellenőrizze, hogy az ikonok és a fókuszkeretek láthatók maradnak-e.
• Az olvasó mód valódi címsorokkal és bekezdésekkel működik a legjobban.

Egy oldalon belüli panel, mint amilyet a SiteAccessible ad hozzá, gombokat kínál a látogatóknak a kontraszthoz, a szövegmérethez, a térközökhöz, az olvasásvezetőhöz, a felolvasáshoz és az animációk leállításához, anélkül hogy az eszközbeállításokban kellene keresgélniük. Ez egyeseknek segít, például annak, aki olyan munkahelyi számítógépen dolgozik, amelyet nem állíthat be, vagy a migrénes látogatónak, aki egy órára nyugodtabb oldalt szeretne.

A képernyőolvasót használóknak viszont nem segít megtalálni egy címke nélküli gombot, és a webhelyet sem teszi a WCAG-nek megfelelővé. Ezért szándékosan nincs a panelünkben profil vak látogatók számára: egy vizuális panel nem helyettesítheti azt a képernyőolvasót, amelyet valaki már ismer. Ha egy oldal nem működik az emberek saját eszközeivel, az oldalt kell javítani.

Mi rontja el leggyakrabban a használatot?

Ugyanazok az alapvető akadályok bukkannak fel újra és újra. A WebAIM Million 2026 (új lapon nyílik meg) vizsgálatában az egymillió legnépszerűbb kezdőlap 95,9%-án volt kimutatható WCAG-hiba, oldalanként átlagosan 56,1, élükön a gyenge kontrasztú szöveggel, a hiányzó helyettesítő szöveggel és a címke nélküli űrlapmezőkkel. A képernyőolvasót használók a CAPTCHA-t tartják a web legproblémásabb elemének.

Az automatikus vizsgálatok sok mindent nem vesznek észre. A képernyőolvasót használók szerint ez az öt legnagyobb probléma:

1. CAPTCHA
2. Nem az elvárt módon működő menük, fülek és párbeszédablakok
3. Értelmetlen linkek vagy gombok
4. Váratlanul megváltozó képernyők vagy képernyőrészek
5. A billentyűzetes kezelhetőség hiánya

Egyik javításához sem kell különleges technológia. Hogy megtalálja őket, próbálja ki a saját webhelyét: foglaljon le valamit csak billentyűzettel, nagyítson 400%-ra, és olvassa végig a pénztárat, majd hallgassa meg a címsorait VoiceOverrel vagy NVDA-val. A weboldal akadálymentességének teszteléséről szóló útmutatónk végigvezeti ezeken az ellenőrzéseken. Nem helyettesítik a tesztelést olyan emberekkel, akik nap mint nap használják ezeket az eszközöket, de megmutatják, hol kezdje.